Aktuális cikkeink
Szolgáltatásaink
Referenciák
Regisztráció


Szervezeti változás – a változásokkal szembeni ellenállás
2020.05.08. 16:42
Átalakulóban a szervezetek - van, ahol tudatosan, van, ahol belülről generálódva...egy biztos: a tudatos jobban kontrollálható. Mire számítsunk?

A változás a szervezetet a jelenlegi helyzetéből egy kívánt állapotba kívánja „átvezetni”.
A szervezetek nyílt rendszerfelfogásából következik, hogy alkalmazkodniuk kell a külső környezetükben bekövetkező változásokhoz, ugyanis dinamikus környezetben csak akkor lehet eredményes egy szervezet, ha állandóan megújul, változik.
Ugyanakkor minden szervezetre jellemző valamilyen szinten a stabilitásra való törekvés, a megszokott struktúrákhoz és magatartásokhoz való ragaszkodás is.
A szervezeti változások több dolgot változtathatnak meg: folyamatokat, technológiát, struktúrát, kultúrát, hatalmi viszonyokat, magatartást, stb.
A szervezet tagjai „normál ügymenetben” is lehetnek elégedetlenek a szervezetükkel, de az ellenállás hatványozott eséllyel és erővel jelentkezik akkor, ha a szervezet változási folyamatot kezdeményez.
A változásokkal szembeni idegenkedés   mélyen emberi dolog és pszichológiai törvényszerűségekre vezethető vissza:

  • a szervezeti tagokat ösztönük és pszichikumuk első megközelítésben a változásokkal szembeni ellenállásra buzdítja,
  • léteznek olyan szervezeti törvényszerűségek, amelyek a változások sikeressége ellen hatnak,
  • a szervezeti ellenállás kialakulásának oka az is lehet, hogy rosszul irányítják a folyamatokat.

A szervezeti ellenállás személyi okai:

  • a pszichológiai tényezők közül talán a legfontosabb az ismeretlentől való félelem, bizonytalanságkerülés, a status quo megőrzésére való törekvés,
  • a változás fenyegetheti az anyagi érdekeket,
  • a változás nemcsak a megszokottat, hanem a munkahelyet is fenyegeti,
  • a szelektív észlelés,
  • a magatartási tényezők közül az egyik legfontosabb az ún. „kívülálló (outsider) effektus”,
  • de a dogmatizmus, a kényelmesség, a bizalmatlanság is a változások sikere ellen hat.

Az ellenállás szervezeti okai:
A szervezetek is törekednek állapotuk fenntartására, amit szervezeti konzervativizmusnak is nevezhetünk. A vezetői szándékok megfordulásának logikai háttere a következő:

  • a változások kezdeményezői általában a vezetők, viszont azok a szervezeti tagok, akik a problémával nem kerülnek közvetlen kapcsolatba, nem is érzik közvetlenül a változás szükségességét,
  • a vezetőkben és az érintett beosztottakban eltérő kép fog élni a változásokról, illetve a változások eredményéről,
  • a változásokat kezdeményező vezetők túlértékelik a változás által elérhető eredményeket,
  • a változások vezetői alulértékelik az érintettek rugalmatlanságát és a változásokkal szembeni ellenállást,
  • a változások vezetői a felmerülő szervezeti és személyi akadályokat a többi érintett személyes hozzáállására vezetik vissza, az érintettek pedig a helyzet objektív nehézségeit okolják.

Az eltérő viszonyulás eltérő információkra, eltérő észlelésre és a változással való eltérő azonosulásra vezethető vissza.
Az ellenállásnak további okai is lehetnek:

  • a hatalmi pozíciók féltése,
  • az erőforrás sémák megváltozása,
  • szakma, vagy szervezeti egység megkérdőjelezése,
  • szervezeten belüli bizalomhiány,
  • erős kultúrák változást nehezítő hatása,
  • a szubkultúrák, a szervezeten belüli csoportok normarendszere

Az itt említett tényezők, mint a szervezeti változásokkal kapcsolatos ellenállás okai éppen azok, amelyek a szervezeti hatalmi játszmák, politikai mozgások középpontjában is állnak. Nem véletlen tehát, hogy a szervezeti változásokat igen aktív hatalmi, politikai tevékenység kíséri. Nem könnyű ezt lemenedzselmi, pláne akkor, ha egy szervezet épp a fennmaradásért küzd. 

Somody Gertrúd

 
 

Navigáció